Székelyföldre akkor látogatunk Magyarországról, ha Erdélyország egyedi, rusztikus, történelmi hangulatát szeretnénk megtalálni, és érezni lelkünkben. Gyergyószentmiklós határában őstörténeti szempontból felbecsülhetetlen emlékek húzódnak meg. Magyar népünk gyökereit takaró, mesterségesen épített táji emlékek ezek, amelyeket a gyergyói nép pallagoknak nevez.
A pallagokat Magyarországon a szakemberek agroteraszoknak nevezik, a román történészek pedig dák agroteraszoknak hívják. Ezek a szakrális pallag-képződmények jelen vannak még Csíkban, Udvarhelyen, Királyföldön, Kalotaszegen, az Aranyos mentén, Torda vidéken, a Mezőség bizonyos részein, a meleg Szamos felső folyásán, az Iza völgyében, valamint a Keleti- és a Nyugati Kárpátok között is.
Állatok, növények és emberek a szokványostól eltérően, békésen viselkednek a pallagok közelében, olyan aktív, pozitív energiákat bocsájtanak ki magukból. Pontosan nem lehet megmondani, hány éves is valójában a pallagkultúra, de bizonyíték van arra, hogy pl. a Tatárlakán talált 7 500 éves, rovott amulett előtt már állt a pallagkultúra.
Czimbalmos Tivadar készített filmet a pallagkultúráról, „Az Őshaza – A Pallagkultúra” címmel. A film 6 részben tekinthető meg.
Czimbalmos Tivadar szavaival mutatnám be a filmek tartalmi elemeit: „El kell keserítenem minden, a finnugorizmust hirdető és egyéb ármánykodó ellenségünket határon innen és túl, hogy bizony eljött a bizonyítás ideje! Szakrális pallagjainkat nem lehet eldugni múzeumok porosodó raktáraiban, nem lehet írva meghamisítani. Ott állnak ma is, teljes épségükben, mutatva a jövőt, a kivezető utat, napjaink összekuszált, álságos és hamis világából. Tudom, hogy e sorok riadalmat fognak kelteni jelenkorunk szakértői körében, hiszen, ha állnak a pallagok és mögöttük a Székelység, mint a világ legöregebb, élő nemzete, hát fogcsikorgatva is, de újra kell írni a történelmet, be kell ismerni, hogy a vaskos hazudozások, a népbutítás ideje bizony lejárt.”
