Sajókirályi

 

Sajókirályi (szlovákul Králik) Tornalja településrésze a mai Szlovákiában.

Tartalomjegyzék

Fekvése

Tornalja központjától 1 km-re délre a Sajó bal partján.

Története 

A település egy régebbi falu alapjain alakult ki a Sajó és a Turóc folyók összefolyásával átellenben a Sajó bal partján. Eredetileg királyi birtok volt, első írásos említése 1291-ből származik, amikor a Tekes család birtoka volt. 1386-ban 26 portát számláltak a faluban. Több nemesi család birtoka volt, de a 17. században elpusztult és csak a 18. században telepítették újra. 1828-ban 42 házában 295 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "KIRÁLYI. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai Losonczy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik kies helyen, Tornallyától 1/4 órányira, a’ helység közepén Nepomuk Sz. Jánosnak tiszteletére emeltetett, jeles faragott kép szemléltetik. Határbéli földgye jó gabonát terem, piatzozása két, és négy mértföldnyire." [1]

Fényes Elek szerint "Király, Gömör v. magyar falu, ut. p. Tornalja szomszédságában: 94 kath., 201 ref. lak. Határa elsõ osztálybeli, igen termékeny. A Sajó nyugoti partján van egy ásványos tava, melly malmot hajt. F. u. többen." [2]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Királyi, sajóvölgyi magyar kisközség, 86 házzal és 515 ev. ref. vallású lakossal. Hajdan királyi birtok volt és 1340-ben találjuk első nyomát, a mikor Királytelke néven említik. 1436-ban a Szalonnay és utána a Csetneki család a földesura, 1473-ban pedig a Szalonnay család mellett a Tekes és a Szény családot is itt találjuk. Később a Szentmiklóssy, Hevessy, Draskóczy, Szontágh és a Lóczy családok voltak a birtokosai, most pedig Szontágh Zoltánnak, Hevessy Józsefnek és Moesz Miksának van itt nagyobb birtoka és mindegyiknek csinos úrilaka. A mult században, a falu határában, a Sajó nyugati partján melegvízű tó volt. A községben levő ev. ref. templom 1824-ben épült. Postája, távírója és vasúti állomása Tornallyán van." [3]

1910-ben 520, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt. 1964-ben csatolták Tornaljához.

Nevezetességei

  • Evangélikus temploma 1824-ben épült.
  • Nepomuki Szent János barokk szobra.
  • Strandfürdője kempinggel, turistaházakkal, üdülőházzal. Területén "Melegvíz" nevű termálvízű tavacska található, ahol régen kendert áztattak.

Híres emberek

Itt született 1793-ban Szentmiklóssy Alajos író, költő.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ^ Vályi András. Magyar Országnak leírása (1796) 
  2. ^ Fényes Elek. Magyarország Geographiai Szótára (1851)